Címke: miniszter

Fazekas: kutatási háttér nélkül nem lehet versenyképes a sertéságazat

Kutatási háttér nélkül elképzelhetetlen a magyar sertéságazat versenyképessége – a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint ezt hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a herceghalmi sertés teljesítményvizsgáló állomás hétfői átadásán.
 
A miniszter kiemelte: a létesítmény a magyar sertésstratégia megvalósítását szolgáló legfontosabb intézmények egyike. A kormány segítségével a vidékfejlesztési tárca költségvetéséből létrehozott tudományosan akkreditált laboratórium megfelel a XXI. század követelményeinek.
A VM szerint Fazekas Sándor hangsúlyozta: 2010-ben minden mezőgazdasági ágazat romokban hevert. A kormány rendbe tette az agráriumot. A sertéságazatban volt a legnehezebb dolguk, mert a baloldali kormányok idején kiürültek az állattartó telepek, megszűntek a vágóhidak – fogalmaztak a közleményben.
A miniszter emlékeztetett: a jelenlegi kormány 1,6 milliárd forintot biztosított a sertésstratégiára, kizárólag nemzeti forrásból. Az elmúlt években stabilizálódott a sertéslétszám, s megnőtt a minőségi prémium élelmiszerek iránti kereslet is – írták a közleményben.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas Sándor: a hungarikumok a magyar identitás részét képezik

Fazekas Sándor szerint a hungarikumok közös nevezője, hogy valamennyi a magyarság csúcsteljesítményét jeleníti meg és identitásunk fontos részét képezi.
 
A vidékfejlesztési miniszter a “Juhtartástól a hungarikumig” című nemzetközi konferencián pénteken Karcagon azt mondta: egy nép, egy ország kultúrája sok összetevőből áll, és fontos tudni, hogy ezek közül mi a megőrzésre, védelemre méltó érték. Ezt határozta meg néhány éve a hungarikum törvény, amelynek elfogadása a tárcavezető szerint “történelmi vitát zárt le Magyarországon”.
Úgy vélte, a gyűjteménybe emelés szempontjaival kapcsolatban időről-időre megfogalmazódó kritikákkal ellentétben “a hungarikumokat nem kell és nem is lehet összehasonlítani”. Fontosnak nevezte viszont, hogy az országban mindenki tisztában legyen vele, mi a hungarikum és a magyar értéktár és mi tartozik ezek körébe.
A miniszter szerint a jogszabály alapján kialakított intézményes keret megfelelő feltételrendszert nyújt nemzeti értékeink megóvására, gyarapítására és ápolására. “Ez egy alulról építkező rendszer, mely egy értékpiramissá áll össze” – mondta, hozzátéve, hogy a kiválasztás során meghatározó szerep jut az egyediségnek, a kimagasló minőségnek és a nemzeti jelentőségnek is.
Fazekas Sándor kitért arra is, hogy a döntéshozó szervezet elnökeként örömmel kísérte figyelemmel a karcagi birkapörkölt hungarikummá nyilvánításának folyamatát. “E gasztronómiai remekműben a helyi ízek évszázados hagyománya mellett a kun makacsság és generációk szorgalma is testet ölt” – mondta.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a munkát a jövőben is folytatják annak érdekében, hogy a hungarikumok köre bővüljön és megbecsültségük, elfogadottságuk tovább növekedjen. Emlékeztetett: jelenleg 129 helyi, 19 megyei és 3 ágazati értéktár segíti ezt a munkát, melyeket fontos volna mielőbb a ma még hiányzó fővárosi létrehozásával gyarapítani.
 
Forrás: MTI
 

VM: elkezdődött a Pálinka Országkóstoló

Elkezdődött a Pálinka Országkóstoló, amelynek célja, hogy minden Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható gyümölcs- és törkölypálinkát bemutasson a nagyközönség számára – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön az MTI-vel.
 
A Pálinka Országkóstolóra a pálinkaházak közel 200 tételt neveztek, amelyet a szakmai zsűri három bizottságban, három napon át értékel. Egy pálinkaház legfeljebb 3 különféle olyan tételt nevezhetett, amelyből minimum 500 palack kereskedelmi forgalomban kapható, gyümölcsből vagy törkölyből készült és a kiskereskedelmi ára 2000 forint felett van.
Egy zsűri dönt arról, hogy a tételek közül melyek juthatnak be a Pálinkakiválóságok körébe. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a közlemény szerint elmondta, hogy a termelők piacra jutásának megsegítésére a programban kiválasztott pálinka kiválóságokat a minisztérium a Pálinkakiválóságok Könyvében mutatja be.
Az április végén megjelenő könyv 5000 példányban ingyenesen elérhető lesz. A miniszter bízik abban, hogy “mindez színvonalas marketingfelületet kínál a termelőknek és megfelelően orientálja a fogyasztókat”.
A VM szerint a jövőben a pálinkaházaknak is alkalmazkodni kell a piaci igényekhez, a fogyasztói trendekhez, hiszen a verseny nem az előállított termékek között zajlik, hanem a hozzáadott értékeken dől el, amit a potenciális fogyasztók értékelnek.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas Sándor: a magyar agráriumnak hazai példákra kell építenie

A magyar mezőgazdaságnak magyar példákra alapozva kell fejlődnie – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy csütörtöki agrárfórumon, Túrkevén.
 
Kiemelte: az uniós csatlakozáskor a magyar mezőgazdaság “vesztes pályára került”, ha nem így történt volna, sokkal előrébb tartana. Így a következő két-három év alatt lesz képes visszakapaszkodni arra a szintre, ahol egy emberöltővel ezelőtt tartott.
Ehhez a magyar példákra alapozva kell fejlődnie, mert bár néhány külföldi minta, köztük például a holland elismerésre méltó, “ám mi itt élünk, nem Hollandiában” – fogalmazott. 2010-ben a mezőgazdaság nehéz helyzete mellett az ágazat jövőjébe vetett hit elvesztése fogadta a kormányt – mondta. Hozzátette, hogy a kabinet erre a magyar agrárhagyományokhoz való visszatéréssel, az ágazat szervezettségének, hatékonyságának növelésével, az alapvető fogalmak tisztázásával válaszolt. Ennek eredményeként a termelést az állam hozzájárulásának érdemi növelése nélkül sikerült bő harmadával növelni 3 év alatt. Hétezerrel, 177 ezerre nőtt az agrártámogatást igénylő gazdák száma, míg a kistermelőké megduplázódott. Az agrárexport növekedésének köszönhetően pedig nem voltak Magyarországon nagyobb értékesítési válságok – hangsúlyozta. Mindemellett le kellett fektetni az elvi alapvetéseket és el kellett érni, hogy a mezőgazdaságnak legyen súlya a magyar társadalomban – tette hozzá.
“Ez jó alap a jövőre nézve is” – fogalmazott, jelezve, hogy a gazdaságbarát hitelezés kialakítása még folyik, ezen a területen sok a teendő és az erdészeti, illetve vadászati törvény megalkotása is a következő ciklus feladata lesz.
A tárca célja, hogy minél több agrártámogatás egyszerűbben hozzáférhető, azaz igényelhető, ne pályázható legyen. Fontos továbbá a magyar élelmiszerek mai 70-75 százalékos piaci részarányának növelése. A zöldség-gyümölcs ágazatban ugyancsak vannak még tartalékok: egymillió tonnás plusztermelés is elérhető – mondta.
Szólt arról is, hogy az állam közfoglalkoztatottak tízezreit irányítja a következő hónapokban öntözőcsatornák és belvízelvezető rendszerek rendbetételére, és kiemelt feladatként kezelik az ország egészét lefedő jégkár-elhárítási rendszer kiépítését is. A miniszter az eseményen Vida Tamás alpolgármesternek átadta a Túrkeve teljes, 136 millió forintos adósságállományának állami átvállalását igazoló bizonyságlevelet. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár a fórumon azt kívánta, hogy a túrkeveiek éljenek a hitelkonszolidáció nyújtotta pénzügyi szabadsággal és jól sáfárkodjanak azzal. Kifejtette: sok EU tagállam megirigyelné, hogy a gazdasággal együtt a mezőgazdaság is növekvő pályára állt. Az ágazatban immár a fiataloknak is van jövőképe – hangsúlyozta. Közlése szerint 2013-ban az agrárium 22 százalékkal bővült, ezzel a GDP motorja volt, a kedvezőtlen időjárás ellenére, miközben az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,6 milliárd euró volt.
Az uniós közös agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakáról szólva aláhúzta: az EU teljes költségvetése 3, míg agrárbüdzséje 11 százalékkal csökken, miközben a Magyarországnak jutó mezőgazdasági támogatások mértéke 18 százalékkal nő, javítva az ágazat versenyképességét az uniós versenytársakkal szemben.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas: a HNT 600 millió forintból gazdálkodhat idén

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) 600 millió forintból gazdálkodhat az idén – közölte a vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
 
Fazekas Sándor hozzáfűzte: annak érdekében, hogy a HNT az állam által átruházott hatósági vagy hatósági jellegű feladatokat magas sazínvonalon láthassa el, a Vidékfejlesztési Minisztérium 350 millió forint többletforrást ad számára.
Ez a hegyközségi rendszer zökkenőmentes működtetését szolgálja. Például bérek forrása lesz, technikai kiadásokat fedez és megteremti a HNT gazdálkodásának kiszámítható pénzügyi hátterét – mondta Fazekas Sándor.
Kiss Eliza, a szőlő-bor ágazatért felelős miniszteri biztos emlékeztetett: a költségvetési törvény szerint az idén 250 millió forintot kap a HNT, ehhez jön még a szaktárca 350 millió forintos többlettámogatása.
A miniszteri biztos úgy vélekedett: a 600 millió forintos összeg is jelzi, hogy a HNT tevékenysége kiemelten fontos az ágazatban. Hozzátette: a HNT belátható időn belül szakmaközi szervezetté válhat.
Fazekas Sándor közölte: nagyon fontos, hogy csökkenjenek a szőlőtermelők és a borászok adminisztrációs terhei, ezért korszerűsítik a nyilvántartásokat és fejlesztik az informatikai hátteret. Így az ágazat működése átláthatóbbá, gyorsabbá válik az érdekeltek számára. A miniszter jelezte: a HNT szakmaközi szervezetté nyilvánítását vizsgálják, és bízik abban, hogy ezt rövid időn belül meg lehet tenni.
Tornai Tamás, a HNT elnöke a többi között arról beszélt, hogy a tanács szakmaközi szervezetté válásával olyan jogosultságokat kap az államtól, a minisztériumtól, amelyek segítik az ágazati szereplők együttműködését, hatékonyabb munkáját. Megemlítette: Magyarországon hosszú idő óta tavaly először haladta meg borexport az importot. Az országban 2013-ban 2,6 millió hektoliter bor került a pincékbe, az export 700 ezer hektoliter volt, az import 500 ezer hektoliter.
Hangsúlyozta: úgy látják, a magyar fogyasztók elkötelezettek a magyar borok mellett.
 
Forrás: MTI
 

Még nem engedélyezi Kína a genetikailag módosított élelmiszertermékek forgalmát

A kormány még nem engedélyezte a genetikailag módosított (GMO) termékek forgalmazását Kínában – nyugtatta meg a mezőgazdasági miniszter a kedélyeket, miután a témáról ismét heves társadalmi vita indult a kelet-ázsiai országban.
 
Han Csang-fu pénteki jelentések szerint úgy fogalmazott: a kínai döntéshozók és maga az agrártárca is mindig kifejezetten óvatosan járt el a GMO-t tartalmazó élelmiszerekkel kapcsolatosan, a lakosság egészségét mindenekfelett szem előtt tartva.
Az országban hivatalosan csak a papaya és a gyapot termesztésének során engedélyezik a génmódosítás technológiájának alkalmazását. Peking ugyanakkor az Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából is importál génmódosított szójababot, mely a kínai lakosok kedvelt élelmiszereinek – így a szójatejnek, szójaszósznak vagy a tofunak – alapanyagaként szolgál. Évi 60 millió tonnás behozatalával Kína a módosított élelmiszerek piacán a világ legnagyobb importőrének számít.
Han múlt héten félhivatalosan kiállt az újtechnológiás élelmiszerek mellett, mondván, maga “rendszeres fogyasztója azoknak”. A technológia új és ismeretlen, időbe telik az embereknek megérteni és elfogadni azt – fogalmazott a miniszter.
Az élelmiszertermékek genetikai módosításának kérdése visszatérő kérdés a kínai társadalmi párbeszédben. A kormány 2008-ban tizenkét éves távra tervezve egy 26 milliárd jüanos (960 milliárd forint) kutatási alapot állított fel, a kutatásra fordított összegek a tavalyi év egésze során 400 millió jüant (15 milliárd forint) tettek ki. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia tavaly júniusban a genetikailag módosított növényekkel foglalkozó kutatásokat a következő évtized tizenkilenc kiemelt tudományos kutatási területe között nevezte meg. A kérdés a mind növekvő lakosságú ország jövőbeli élelmiszerellátását illetően lehet kiemelt fontosságú – állt az érvelésben.
A kínai lakosság ugyanakkor újra és újra ellenérzésének ad hangot a kérdéssel kapcsolatban, tavaly például hírességekkel telezsúfolt kampány szólított fel a GMO visszaszorítására. Ennek is betudható, hogy Peking 2009-ben ugyan kiadta az első, módosított élelmiszerekre vonatkozó biztonsági tanúsítványokat, de a mai napig nem engedélyezte ezek forgalmazását. A kormány legutóbb január közepén közölt hivatalos állásfoglalást a kérdésről, mondván, hogy a kereskedelmi forgalomba helyezésre nincsen pontos menetrend.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas: az agráriumnak ki kell állnia érdekeiért

A magyar mezőgazdaságnak ki kell állnia saját érdekeiért azokkal a támadásokkal szemben, amelyek különböző hazai és külföldi érdekcsoportokhoz köthetően érik időről időre – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter egy szerdai agrárfórumon, Fegyvernek-Szapárfalun.
 
Fazekas Sándor a hazai agráriumot ért támadásokat felidézve, az unió akácfa elleni fellépéséről azt mondta: ez „az uborka görbületéhez hasonló újabb rémtörténetnek tűnik”, amellyel szemben, ha egyedül marad, a magyar kormány akkor is kiáll.
Kifejtette: az akácméz a magyar méztermelés felét adja. E terméknek az akácfával együtt be kell kerülnie a hungarikumok körébe. Ennek előkészítése megkezdődött és májusra a döntés is megszülethet.
Biztosan arra kell költenünk az EU pénzét, hogy az egyik növényt kiirtsuk, helyet csinálva egy másiknak? – tette fel a kérdést a tárcavezető, aki úgy fogalmazott: „a természetet nem szabad megerőszakolni”. Az akácfa 250-300 éve értéke a magyar tájnak, az erdőterületek negyedét ez a fafaj alkotja – húzta alá.
Fazekas Sándor beszélt a Négy Mancs természetvédő szervezetről is, amelyik szerinte súlyos károkat okozott a víziszárnyas-tartóknak és meghamisított képeken, felvételeken járatta le a 20.000 munkahelyet biztosító szektort. „A Gyurcsány-kormány 4 millió forinttal támogatta ezt a szervezetet” – hangsúlyozta a politikus, aki úgy vélte: „az állatvédelem tisztességes dolog, de az első az ember”. Jelezte: Magyarországon más államokhoz képest példás viszonyok uralkodnak az állattartásban.
Az Ausztriával folytatott földvitára utalva arról is beszélt, hogy „az a tulajdonszerzés, amelyet az osztrákok akarnak, törvényellenes”. A pénzért vett haszonélvezet, amelyre osztrák bankok adtak hitelt, bűncselekmény. Emiatt támadják nyugati szomszédaink a magyar földtörvényt és akadnak itthoni „fegyverhordozóik”, akik pártjukat fogják – közölte.
A mezőgazdaság elmúlt 4 éves teljesítményéről szólva Fazekas Sándor kifejtette: az agrárium rendeltetése és kulcskérdése, hogy megélhetést tud-e nyújtani a vidéki embereknek. Annak érdekében, hogy ez megvalósulhasson, meg kellett teremteni a törvényi feltételeket, amelyek talán legfontosabbika, hogy alkotmányba foglalták a föld védelmét és hazánk GMO-mentességét – közölte.
Emellett a hungarikum törvény a magyarság csúcsteljesítményét jelentő termékek számára biztosít védettséget – mondta a tárcavezető hozzátéve: „akkor tudunk a hamisítók ellen eljárni, ha pontosan meghatározzuk, hogy mi az, ami a miénk”.
Emlékeztetett, az elmúlt évtizedekben a magyar élelmiszeripar óriási piacvesztést szenvedett el, amit a kormány egyebek mellett szemléletformáló kampányokkal és az agrártámogatások kifizetésének gyorsításával ellensúlyozott. Szavai szerint „nehéz időszak volt ez, folyamatos küzdést igényelt, de a ketyegő búzabombához hasonló értékesítési problémák nem merültek fel” az elmúlt négy évben.
A miniszter elmondta: ezen idő alatt harmincnégy százalékkal nőtt viszont az agrárium teljesítménye és 23 ezer új munkahely létesült az ágazatban, miközben 7000 támogatást igénylő gazda lépett be az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rendszerébe. Megduplázódott az agrárkivitel – jelentette ki a miniszter, aki szerint miután 2012-ben az ország mezőgazdasági exportja elérte a 8 milliárd eurót, sokan azt jósolták, ezt a következő évben nem tudja megismételni. A szakma azonban végül rácáfolt a kétkedőkre – fogalmazott.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: ”tettünk néhány lépést a jó irányba, sokkal többet ennyi idő alatt nem lehetett volna, és kellő erőben vagyunk ahhoz, hogy visszaépítsük az elveszett kapacitásainkat”.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas Sándor: a magyar földtörvény a magyar érdekeket védi és kiállja az uniós próbát

A magyar földtörvény a magyar érdekeket védi és kiállja az uniós próbát – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán az MTI-nek, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság sem csalhatatlan.
 
A Kurier című osztrák napilap keddi internetes cikkében a birtokukba került levélre hivatkozva azt írta: az Európai Bizottság szerint attól lehet tartani, hogy a magyar földtörvény uniós jogot sérthet, ezért a bizottság “megteszi a szükséges lépéseket”.
Az új magyar földtörvény értelmében a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a külföldi gazdák előre kifizették a bérleti díjat, a zsebszerződésekhez hasonlóan érvénytelenek, és 2014. májusig meg kell szüntetni őket. Andrä Rupprechter osztrák agrárminiszter szerint a törvénymódosítás gondot okoz, ugyanis 2001-ig a haszonélvezeti szerződések legálisak voltak Magyarországon, a haszonélvezeti jogot a telekkönyvbe is bejegyezték.
Fazekas Sándor az MTI-nek hangsúlyozta: a magyar földtörvény a magyar gazdák, a tényleges földhasználók érdekeit veszi figyelembe, nem pedig a spekulánsokét. A miniszter szerint egy osztrák gazda is spekulál akkor, ha otthon nem boldogul, egy másik országban – ez esetben Magyarországon – próbál szerencsét és a magyar törvényeket próbál “kijátszani”. Fazekas Sándor kiemelte: “a magyar föld, magyar ügy, és nem fogjuk engedni, hogy törvénytelen ügyletekkel jusson valaki földhöz”.
A miniszter szerint pontosan tisztázni kellene, hogy a Ausztriának mi a problémája a földtörvénnyel: eddig a haszonélvezetet kifogásolták, most pedig a haszonbérleti szerződéseket.
“Én nem fogok találgatásokba bocsátkozni, a bizottsági anyagból majd megtudjuk, mi a brüsszeli vélemény” – mondta Fazekas Sándor. Hozzátette: a Vidékfejlesztési Minisztérium még nem kapott hivatalos jelzést Brüsszeltől.
 
Forrás: MTI
 

Délvidéki vidékfejlesztési konferencián vett részt Fazekas Sándor

Az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről tájékozódott a Délvidéken Fazekas Sándor, aki a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására egy vidékfejlesztéssel foglalkozó konferencián vett részt Palicson.
 
A vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a fórumon a jelenlévők a vajdasági magyarok turisztikai értékeit vették számba. A tanácskozáson turisztikai és vendéglátóipari szakemberek, valamint gazdálkodók és helyi vezetők vettek részt.
A rendezvényen megállapították, hogy sok kiaknázatlan lehetőség rejlik még a délvidéki falusi turizmusban. Fazekas Sándor példaként említette a horgászatot, a helyi népi építészet emlékeit, a délvidéki magyar konyha ízeit, továbbá a helyi minőségi borokat. A miniszter jelezte: a turizmus is lehet nemzetösszetartó erő.
A tanácskozáson szó esett a határon átnyúló projektek kínálta lehetőségekről is. A miniszter különösen fontosnak tartotta ezek közül a gazdaszervezetek számára nyújtott képzési segítséget, valamint a hungarikum értéktár bővítését is s Délvidék értékeivel. Aláhúzta: a szóban forgó lehetőségek csak akkor használhatók ki, ha megfelelő az információáramlás az anyaország és a délvidéki magyarság között.
Ezt követően Fazekas Sándor Bácskossuthfalvára látogatott, ahol többek között borászokkal konzultált, magtárakat és gyümölcsaszaló üzemet tekintett meg. Emellett a helyi gazdákkal folytatott eszmecserét egy kerekasztal-beszélgetés keretében.
A miniszter javasolta, hogy jöjjön létre a délvidéken is a falusi turizmussal foglalkozó szervezet, amely kapcsolatokat építhet ki a magyarországi hasonló tevékenységet folytató szervezettel. A kapcsolatok kialakításában a Vidékfejlesztési Minisztérium szívesen közreműködik – fűzte hozzá.
Fazekas Sándor lehetőséget lát a helyi falugazdászok továbbképzésére és szakmai tanulmányutak és magyarországi kiállításokon való részvételre támogatására is.
 
Forrás: MTI
 

Az akácért lobbizik Brüsszelben az agrártárca

Levelet írt a múlt hét végén Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter annak érdekében, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.
 
A bizottság tavaly szeptemberben ismertette javaslatát az úgynevezett nem őshonos özönfajok visszaszorítására, amelyek a brüsszeli testület szerint évente 12 milliárd euró értékű kárt okoznak az európai agráriumnak. A bizottság ötven fajt akart tiltólistára tenni, ám az Európai Parlament és a tagállamok szakminisztereiből álló tanács eltörölte ezt a plafont, akárhány behurcolt faj bekerülhet a jegyzékbe, amelyhez a brüsszeli testület adhat hozzá újabb és újabb növény- és állatfajokat.
A fehér akác Észak-Amerikában őshonos, onnan került Európába a XVII. században, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötése érdekében.
Levelében Fazekas Sándor tudatja a biztossal, hogy Magyarország a kezdetektől fogva támogatja a javaslat céljait. Emellett a miniszter azt is kifejti, hogy Magyarországon az akáccal való gazdálkodásra szigorú szabályok vonatkoznak, és az ország számára a mézipar kiemelt fontosságúnak számít.
A miniszter levelében ismerteti, hogy Magyarország különböző részein más és más szabályok vonatkoznak a fehér akácra, van, ahol telepítése támogatott, van, ahol tilos ültetni, ahol nem kívánatos, ott pedig az állam az akác irtását támogatja.
“Egyértelmű törekvésünk, hogy a fehér akác ne kerülhessen az uniós tiltó jegyzékbe” – teszi világossá levelében Fazekas Sándor.
A bizottság által tiltólistára tett fajokat tilos lesz importálni, forgalomba hozni, felhasználni és szabadon engedni a környezetben. Magyarország a többi között azzal érvel, hogy az akác évszázadokkal ezelőtt került Európába, így behurcolását már nem lehet megakadályozni. A bizottság egyelőre csak szóban tett ígéretet arra, hogy nem fogja rátenni a tiltólistára azokat a fajokat, amelyek gazdasági szempontból fontosak vagy termesztésük szigorúan ellenőrzött. Diplomaták szerint ha az akác felkerül a listára, nem kell azonnal elkezdeni irtani, ám a termesztéshez, megújításhoz szükséges dolgok kereskedelmének és a telepítés támogatásának teljes tiltása beindíthatja az akácállomány spontán, természetes pusztulását.
A European Voice a múlt héten írt arról, hogy nem Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely biztosítani szeretné, hogy egy-egy nem őshonos, behurcolt, adott esetben az európai élővilágra fenyegetést jelentő faj ne kerüljön rá az uniós tiltólistára. Dánia a prémje miatt tenyésztett amerikai nyérc esetében szeretné elérni ezt, a britek pedig a vízi jácintot szeretnék megmenteni a tiltólistától.
Az MTI Janez Potocnik hivatalát is megkereste az ügyben, de egyelőre nem adtak tájékoztatást arról, hogy változott-e a brüsszeli testület álláspontja a fehér akác ügyében, lesz-e garancia arra, hogy az akácméz alapanyagát adó fafajta nem kerül az uniós tiltólistára.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas: nőtt a Magyarországon előállított élelmiszerek fogyasztása

Az elmúlt időszakban érezhetően, 70-ről 75 százalékra nőtt a Magyarországon előállított élelmiszerek fogyasztása – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a SIRHA Budapest szakkiállítás megnyitóján.
 
A miniszter jelezte: a magyar kormány számára az élelmiszer-feldolgozás kiemelten fontos terület, ezért is nyilvánította az élelmiszeripart stratégiai ágazattá.
A kormányzati célok megvalósításához elengedhetetlen a jól működő, versenyképes vállalkozások piaci jelenléte. Ezért a kormányzat támogatja, elismeri az előremutató erőfeszítéseket, megbecsüli a kimagasló teljesítményeket és kiemelten fontosnak tartja, hogy nagy hozzáadott értékű, az egészséges táplálkozást segítő magas minőségű termékek kerüljenek a magyar emberek asztalára – fejtette ki.
A háromnapos SIRHA Budapest szakkiállításon az élelmiszeripar, a vendéglátás, valamint a szállodaipar újdonságait mutatják be a magyar érdeklődőknek.
A szakkiállítás fontos célkitűzése, hogy elősegítse a belföldi vállalkozások, cégek nemzetközi piacra jutását – mondta Fazekas Sándor. A miniszter hozzátette: a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági termékek számára ma is az élelmiszer-feldolgozók jelentik az elsődleges piacot, az agrártermékek kétharmada ugyanis feldolgozott formában hasznosul. Ennek alapján kiemelt kormányzati cél, hogy az élelmiszerlánc optimalizálásával a lehető legmagasabb hozzáadott értéket állítsák elő Magyarországon, növelve a hazai termékek és szolgáltatások részarányát, valamint az exportot.
A tárcavezető külön is szólt arról, hogy a helyi piacok növekvő népszerűségének köszönhetően egyre több hagyományos technológiával, összetétellel és ízvilággal rendelkező élelmiszer vásárolható. Ezért tették közzé a kézműves élelmiszerek körét részletesen szabályozó irányelvet – tette hozzá.
Emellett Magyarország több eszközt is alkalmaz – például védjegyeket (hungarikum, Kiváló Magyar Élelmiszer) – termékei minőségének, eredetének, különleges tulajdonságainak megőrzésére, védelmére. A védjegyek vagy a tanúsítási rendszer szintén a magyar élelmiszerek piaci pozíciójának erősítését szolgálják – fűzte hozzá.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy “mindig gondoljunk a magyar vidékre, mielőtt két termék – egy külföldi és egy hazai – között választunk. Elég egy apró mozdulat ahhoz, hogy a vásárlással a vidéken élő magyar családok vállalkozásait támogassuk és tegyük sikeressé”.
Az első SIRHA Budapest kiállításon 250 cég kínálatát ismerhetik meg az érdeklődők. A szakembereket több mint 60 előadás és látványos bemutató – például a Bocuse d’Or szakács világverseny magyarországi döntője – is várja a kiállításon – közölte Fazekas Sándor.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas Sándor: szükség van a vidéki életforma fenntartására

Fontos, hogy folytatódjon az a vidékpolitika, amely a kistelepüléseken élőket is hozzásegíti a városlakók számára természetes életszínvonalhoz – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter Tiszaszőlősön, a község ivóvízminőség-javító beruházását elindító rendezvényen pénteken.
 
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen Fazekas Sándor aláhúzta: a másfélezres lélekszámú Tiszaszőlős életében rendkívül jelentős fejlesztés kezdődik a 154 millió forintos projekt pénteki alapkő-letételével. A beruházás nem csupán egészséges ivóvizet biztosít majd a falu számára, de környezetvédelmi szempontokat is szolgál – tette hozzá.
A tárcavezető köszöntőjében rámutatott: a vidéki embereknek jár a megbecsülés, Magyarországnak pedig szüksége van a vidéki életforma fenntartására.
Hozzátette: éppen ezért az sem mindegy, hogyan költjük el, mire fordítjuk a következő hétéves költségvetési ciklusban a rendelkezésére álló uniós forrásokat. Úgy vélte, hogy a „síkvidéken többnyire nélkülözhető alagutak és völgyhidak építése helyett érdemes ezeket a pénzeket a tiszaszőlősihez hasonló fejlesztésekre fordítani”.
Fazekas Sándor beszédében kitért arra is, hogy a napokban érkezett meg a helyi önkormányzat számlájára a Tiszafüredtől 2002-ben történt leválása miatt a községet megillető, több mint 400 millió forintos vagyoni kárpótlás. Ez az összeg további, az itt élőknek fontos, ám eddig anyagi lehetőségek hiányában megvalósíthatatlannak tűnő beruházások elindítását teszi majd lehetővé – közölte.
Az időkapszula elhelyezését megelőzően Kerekes András polgármester Tiszaszőlős történetét felidézve arról beszélt: a lakosság vízellátását biztosító rendszer ebben az évben 40 éves. A két, egyenként 160, illetve 165 méter mély kút, a víztorony, a mintegy 16 kilométer hosszú vezetékhálózat és az ezekhez kapcsolódó létesítmények annak ellenére ellátták feladatukat, hogy az elmúlt évtizedekben keveset költöttek a felújításukra.
Jelezte: napjainkban mintegy 55 000 köbméter víz fogy el évente a településen, melynek minősége eddig nem felelt meg az EU előírásainak. A most induló, az Új Széchenyi Terv keretében 90 százalékos uniós támogatással várhatóan november végéig a 3 hónapos próbaüzemmel együtt megvalósuló projekt keretében 2 új, 2-300 méter mély kutat fúrnak a faluban, amelynek vizében a jelenleg kifogásolt vas-, ammónium és mangántartalom határérték alatt, míg a nátriumtartalom határérték körül lesz. Emellett a kivitelezők elvégzik az 50 köbméteres víztorony felújítását, valamint a vízvezeték-hálózat korszerűsítését is.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas Sándor: eredményes a parlagfű elleni védekezés Magyarországon

Bár első látásra reménytelennek tűnt, ám az elmúlt évek adatai alapján eredményes a parlagfű elleni védekezés Magyarországon – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Túrkevén, egy parlagfű-mentesítési szakmai napon.
 
Fazekas Sándor kiemelte: az utóbbi 2-3 év kedvező időjárási feltételeket teremtett a parlagfű terjedéséhez. Ennek ellenére a lakosság, az önkormányzatok és az állam összefogásának köszönhetően az elmúlt 3 évben a gyomnövény virágporának koncentrációja 40 százalékára csökkent.
A politikus emlékeztetett, a parlagfű néhány évtizede még szinte ismeretlen volt a Kárpát-medencében, özönfajként mindössze ennyi időre volt szüksége, hogy elterjedjen. A növény által okozott óriási egészségügyi és gazdasági károk jelentőségét felmérve az elmúlt évek egyik legfontosabb feladata volt megfelelő információkkal ellátni az embereket ahhoz, hogy egyáltalán felismerjék – tette hozzá. A másik fontos kérdés úgy szólt: ki lehet-e egyáltalán irtani ezt a gyomot. Fazekas Sándor szerint a kormány erre válaszként több, mára hatékonynak bizonyult lépést tett. Ezek egyikeként 2011-ben elkezdődött a fertőzött területek légi felderítése, 2012-ben elfogadták a védekezésről szóló akciótervet és létrehoztak egy korszerű, internetes parlagfű-bejelentő rendszert is. Utóbbira tavaly 549 jelzés érkezett, melyek közel 50-50 százalékos arányban érintettek bel- és külterületeket. A földhivatalok ugyanakkor 4,1 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosított parcellát ellenőriztek és a szakhatóság a mentesítés hiánya miatt összesen 121 millió forint bírságot szabott ki – közölte a miniszter. Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke felidézte: 2007-ben a megyei önkormányzat összefogott a településekkel, miután az áttörő eredményhez az egyéni parlagfű-mentesítés kevésnek bizonyult. Akkor 4 millió forinttal indították el a programot, az elmúlt 8 év pedig a pályázható forrásokra épülő kezdeményezés sikerét bizonyította. Hangsúlyozta: tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium több mint 10 millió forinttal támogatta az erre a célra létrehozott megyei alapot és a tárca idén ugyancsak jelentős összeggel segíti az országosan is példa értékű akciót.
 
Forrás: MTI
 

Gazdaság-halgazdálkodás Fazekas Sándor: sikertörténet a Tisza-tó önszabályozó halászati hasznosítása

Sikertörténet és a balatoni halgazdálkodás újjászervezése szempontjából is példaértékű lehet a Tisza-tavon néhány év alatt megvalósult önszabályozó halászati hasznosítási rendszer – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter a tározó vízkezelőjének szombati évértékelő rendezvényén Tiszafüred-Tiszaörvényen.
 
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. „néhány év alatt rendbe tette a horgászatot” a tározón és évről-évre eredményes hazatelepítési programot valósít meg.
Ennek eredményeként ökoturisztikai célpontként egyre népszerűbb a Tisza-tó, ahová újra növekvő számban érkeznek a hazai és külföldi vendégek. A politikus rámutatott: az új halgazdálkodási törvény támogatja ezt a folyamatot, hiszen a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szab a halászat gyakorlásához, előtérbe helyezi a horgászatot. Ugyanakkor ez utóbbi tevékenység gyakorlását is átláthatóbbá teszi, ösztönzi a sportszerű eszközök, módszerek és szemlélet terjedését – tette hozzá.
Hegedűs Gábor, a vízkezelő Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt, hogy különféle kedvezményes horgászjeggyel várják az ide érkezőket. A kezdeményezéstől a vendégéjszakák és a belföldi horgászok számának jelentős bővülését várják.
Tavaly a társaság 400 000 előnevelt ragadozóhal-ivadékot, 10 000 kilogramm kétnyaras és 30 000 kilogramm háromnyaras, horogérett pontyot telepített a tározóba. A vízterület gazdag halállományának megóvásáért jól szervezett, eredményes halőri gárda felel – tájékoztatott.
Jelezte: egy három éve elindított adatgyűjtési munka részeként 2013-ban mintegy 100 000 horgásznapot regisztráltak és 10 828 esetben végeztek ellenőrzést, 63 esetben tártak fel hatósági eljárás megindítását igénylő szabálytalanságot. A jogsértések összességében 40 százalékkal csökkentek 2010 óta – húzta alá. A Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. múlt évi gazdasági eredményeiről szólva az ügyvezető arról tájékoztatott: a társaság 2013. évi bevétele mintegy 225 millió forint volt, ennek 92 százaléka származik a területi jegyek eladásából, 8 százalékát pedig pályázati források, munkaügyi támogatás és a cég egyéb bevételei biztosították.
 
Forrás: MTI
 

Ukrán válság – Fazekas: vizsgálják az iráni szállítások lehetőségét

Magyarország vizsgálja annak lehetőségét, hogy az ukrán belpolitikai válság miatt kieső iráni mezőgazdasági szállítmányok helyett hasonló magyar termékeket szállítson az iráni piacra – közölte Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken az MTI-vel. A szállítás lehetőségét csütörtökön az iráni nagykövet vetette fel.
 
A tárcavezető korainak tartotta, hogy a kínálkozó lehetőséről részletekbe menően véleményt mondjon, állást foglaljon, de megjegyezte, hogy Magyarországnak kiváló agrártermékei vannak, és minden elhelyezhető a piacokon, “a keleti, valamint a közép-keleti térség pedig kiemelten fontos terület Magyarország számára”.
Morshedzadeh Mohammad Reza, Irán budapesti nagykövete csütörtökön Debrecenben arról beszélt, hogy az ukrajnai fejlemények miatt elmaradó, például mezőgazdasági szállításokat Iránba Magyarország pótolhatná. A kamarai vezetőkkel és helyi üzletemberekkel folytatott találkozó után a diplomata az MTI érdeklődésére kifejtette: az ukrajnai belpolitikai események miatt jelentős kukorica- mezőgazdasági gép és alkatrész-szállítmányok nem indultak el Iránba, ezeket a szállításokat Magyarország tudná pótolni.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az MTI megkeresésére közölte, hogy az exportálható árualapot tekintve Magyarország jó helyzetben van, a szántóföldi növényeknél a 2013-as terméseredmények bőven meghaladják a belső felhasználást, így több millió tonnás exportálható árualappal rendelkezik az ország. A világpiaci kereslet továbbra is erős, így a hazai export jelentős ütemű. A gabona elsősorban az adriai és romániai kikötőkön keresztül kerülhet ki a világpiacra, az iráni szállításokra is ezen az útvonalon van lehetőség. A Magyarországon működő kereskedő vállalatok tisztában vannak a kialakult helyzettel és keresik a lehetőségeket a szállításokra – tették hozzá.
A Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelte: az EU nem alkalmaz embargót Iránnal szemben a mezőgazdasági termények szállításaira. Nagy volumenű szállításoknál az iráni vevő által szükségesnek tartott dokumentumokon kívül az EU részéről csak egy exportengedély kiváltására van szükség, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) lehet kérelmezni.
Az exportengedély általában még a kérelem beadásának napján elkészül, semmilyen különleges feltétele nincs a kiadásának, mert az csupán az árumozgások regisztrálására szolgál – írja a Vidékfejlesztési Minisztérium.
 
Forrás: MTI
 

Fazekas: a tejtermék piacon 43 százalékkal csökkent az import

A belső piacon 43 százalékkal sikerült visszaszorítani a tejtermék importot, a külföldiek helyét a hazai termékek foglalták el – mondta el a vidékfejlesztési miniszter csütörtökön sajtótájékoztatón, miután konzultációt folytatott a tejágazat meghatározó szereplőivel Mezőfalván.
 
Fazekas Sándor a tejágazat szempontjából eredményesnek minősítette az elmúlt négy évet, hiszen tíz százalékkal bővült a hazai tejtermelés és a tehénállomány is. A siker kulcsának az ágazati szereplők, a minisztérium és a szakmai szervezetek közötti eredményes együttműködést nevezte.
Hangsúlyozta, hogy „a magyar tejágazat jó kondícióban van, ezért jó esélyekkel áll a 2015-ös, uniós tejkvóta-rendszer megszűnése előtt”.
A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a sikeres időszak 2015 után is folytatódhat. Fontos feladatnak nevezte a nagykereskedelmi tevékenység esetében a telephely fogalmának meghatározását. Hozzátette: az agrárkamara és az ágazati szereplők közreműködésével kompromisszumos megoldást keresnek, hogy „a legális kereskedelem bővülhessen, a feketegazdaság visszaszoruljon és minden szereplő jól járjon”.
Fazekas Sándor elmondta, hogy a kézműves sajtok és tejtermékek pontos leírása és minősítése is a közeljövő egyik nagy feladata.
Közölte: szándék van az állattartó telepek fejlesztése, a gépbeszerzések, illetve az állatjóléti támogatások folytatására. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több tízmilliárd forintos fejlesztések zajlottak, így az ágazat külföldön is versenyképesebb volt.
Zászlós Tibor, a házigazda Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója, az Agrárgazdasági Kamara országos alelnöke kiemelte, hogy a tejágazat hosszú éveken át veszteséges volt, de az elmúlt időszakban egyértelműen előnyössé vált a tej termékpálya. Hozzátette: a tejárak folyamatosan emelkedtek, ami a piaci hatásokon kívül a különböző támogatásoknak és a pályázati rendszernek köszönhető.
Hangsúlyozta, hogy a tejtermelési kedv folyamatosan növekszik, tavaly például országos rekordot döntött a tejtermelés. Szerinte mindez annak köszönhető, hogy a minisztérium megtalálta azt az utat, ami lényegesen stabilabb tejtermelést tesz lehetővé.
Az egyeztetéssel kapcsolatban kifejtette: a fő hangsúly az eredmények megőrzésén és hosszú távú fejlesztésen volt.
 
Forrás: MTI
 

Módosulnak a lovas szolgáltatás előírásai

A lovas szolgáltatáshoz használt lónak legalább négyévesnek, de ha a szolgáltatást fogyatékosok veszik igénybe, illetve ha a szolgáltatás lovas terápia, akkor minimum ötévesnek kell lennie – egyebek mellett ezt tartalmazza a nemzetgazdasági miniszter rendelettervezete, amelyet a kormány honlapján tettek közzé.
 
A lovas szolgáltatás feltételeiről 2008-ban született rendelet tavaly szeptembertől úgy módosult, hogy például a zuglovakat (zuglovaknak tartják az ismeretlen származású, úgynevezett nullás sütésű lovakat, amelyek fedeztetési engedély nélküli apától származnak) a rendelet kizárta a szolgáltatás nyújtására alkalmas állatok közül. Ezt a szabályozást szakma túl szigorúnak tartotta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi rendeletét a szakmai kifogások alapján már a múlt év végén módosíttatni kívánta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára. Az erről szóló levelet tavaly decemberben már eljuttatta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.
Ez év január elején pedig szakmai egyeztetést kezdeményezett az NGM lovas rendeletének megváltoztatásáról az érintett két tárca, az NGM és a VM, valamint a szakmai szervezetek képviselőivel – mondta Budai Gyula az MTI-nek hétfőn.
Hozzáfűzte: ennek nyomán módosul várhatóan már márciusban a rendelet oly módon, hogy kikerülnek belőle azok a lovas szakma által kifogásolt részek, amelyek megakadályozták volna a kisebb, kevésbé tőkeerős lovas vállalkozások részvételét a lovas turizmusban, a lovas terápiában, valamint az iskolai lovas oktatásban.
Jelezte: így kikerült a mostani rendelet tervezetből – a lovas szakma többsége által rendkívül sérelmesnek ítélt rész -, hogy a turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatás gyakorlásához legalább öt ló kell egy lovardába. Emellett nem szerepel az sem a módosított jogszabálytervezetben, hogy a nullás sütésű, azaz a jelöletlen lovak nem vehetnek részt a turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatás gyakorlásában. Ez volt a korábbi rendelet legkritikusabb pontja, amely miatt a változtatást kezdeményezte a szakmai érdekképviseletek többsége.
Felhívta a figyelmet: az azonban továbbra is követelmény, hogy a lovas turisztikai, terápiás és oktatási szolgáltatásban alkalmazott lovaknak útlevele vagy azonosító száma legyen.
 
Forrás: MTI
 

Oldal 1 of 712345...Utolsó »