Címke: agrártámogatás

IKSZ: agrárdiplomáciai sikert ért el Magyarország

 
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség üdvözli a Fidesz-KDNP-kormány agrárdiplomáciai sikerét, amelynek következtében az Európai Unió következő költségvetési időszakában a Magyarországnak járó agrártámogatások mértéke jelentősen megemelkedik.
 
Stágel Bence, a szervezet elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Harangi Fülöp, a vidékért munkacsoport vezetője az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: a most következő költségvetési időszakban, 2014-2020 között jelentősen nő a közvetlen kifizetések összege, amely 7 év alatt 500 milliárd forint többletet jelent a gazdáknak, köztük a fiatal gazdáknak. Ez egy rendkívül magas összeg, amely elősegíti, hogy kiegyensúlyozott, megbízható és kiszámítható körülmények között lehessen termelni a jövőben Magyarországon, valamint garanciát jelent az agrárszektor területén a fiatalok bevonására is – állapították meg.
A kereszténydemokrata politikusok szerint sikerült az Európai Unióban meglévő versenyhátrányt ledolgozni, Magyarország elérte a nyugat-európai országok agrártámogatási szintjét, és a következő költségvetési időszakban nemcsak több agrártámogatást kap, hanem az esélyegyenlőség elve alapján lehetőség lesz pozíciója megerősítésére is. Óriási esély nyílik arra, hogy a fiatalok számára is vonzó jövőképet nyújtson az agrárium – írták.
 
Forrás: MTI
 

VM: növekvő agrár- és vidékfejlesztési támogatások

 
A múlt évhez képest 60 milliárd forinttal nőnek az idén az agrár- és vidékfejlesztési támogatások – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) hétfőn az MTI-vel.
 
A közlemény szerint 2013-ban összesen mintegy 691 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatással számol a szaktárca. Ebből több mint 561 milliárd forint a közösségi és mintegy 130 milliárd forint a nemzeti forrás. Mindezt Czerván György, a VM agrárgazdaságért felelős államtitkára ismertette hétfőn Hajdúszoboszlón, egy szakmai tanácskozáson.
Az egységes területalapú támogatás (SAPS) szintje 2013-ban eléri a 100 százalékot, a gazdálkodók előreláthatólag mintegy 233 euróhoz, azaz várhatóan mintegy 66 000 forinthoz juthatnak hektáronként.
2013-ban is fizetnek különleges tejtámogatást, amely 2010-től áll rendelkezésre. A tejtermelő gazdák évi közel 45 millió eurót, mintegy 13 milliárd forintot kapnak. A támogatás 2012-ben 9,09 forint volt tejkilogrammonként, az összeg 2013-ban várhatóan ismét 9,10 forint körül alakul tejkilogrammonként.
Az államtitkár a további állattartókat segítő támogatásként megemlítette: a Kérődző Szerkezetátalakítási Programban az idén közel 12,6 milliárd forintnyi támogatást kapnak a húsmarha-, valamint juhtartó gazdák.
Az iskolatejprogram támogatása 2013-ban 300 millió forinttal emelkedik. Így már 1,5 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre, hogy az általános iskolás és óvodás gyermekek friss, egészséges tejtermékekhez jussanak – áll a közleményben. Czerván György kiemelte: a mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes adatok szerint) 2183 milliárd forintra növekedett az előző évben realizált 2168 milliárd forintról.
Nőtt az agrárgazdaság részesedése a nemzetgazdasági exportból. Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adja. Több mint kétszeresére nőtt 2004 óta az agrárexport, a kivitel 83 százaléka az Európai Unióba irányul – áll a közleményben.
 
Forrás: MTI
 

Soroksári út, a jogállamiság temetője – A Kúria általános érvényű határozatot hozott nyilvánosságra a fiatal gazda újrapontozás ügyben

 
Sajnos az elmúlt 2 hét sem telt eseménytelenül az ún. fiatal gazda újrapontozás ügyben. A Kúria eddig két újrapontozás ügyben beadott felülvizsgálati kérelmet zárt le ítéletével. Az egyik esetében az MVH-t arra kötelezte, hogy a megismételt eljárásában pontosítsa az újpontozás során kiadott határozatát és tételesen, pontosan mutassa ki, hogy mi volt a törvénysértő az első eljárásban, milyen törvénysértés alapozta meg az eljárását.
 
Az MVH-tól szokatlan gyorsasággal már Karácsony előtt elkészült az új határozat. Ebből sajnos nem derül ki, hogy milyen törvénysértést talált az MVH a saját, később felülvizsgált határozatában. Még az sem derül ki ebből a határozatból, hogy melyik értékelési szempont esetén volt eltérés. Az MVH formailag megfelelt a Kúria döntésének, lefolytatott egy új eljárást. Tartalmilag azonban nem hajtotta azt végre, a Kúria utasításának megfelelően nem mutatta ki az első határozatához kapcsolódó törvénysértést. Tehát az MVH egyszerűne nem hajtotta végre a Kúria döntését. Ez egy közhatalmat gyakorló szervezettől meglepő, nem várt viselkedés lenne, ha nem az MVH-ról beszélnénk.
A kapcsolódó Kúria ítélet és a megismételt eljárásban kiadott új határozat a csatolmányban elérhető.
 
Vetélkedő!!!! Aki a csatolt MVH határozatban ki tudja mutatni, hogy mi volt a törvénysértő az első határozatban, az az elkövetkező 5 évben ingyenesen látogathatja az AGRYA egyébként részvételi díjas eseményeit! A megoldásokat az agrya@agrya.hu e-mail címre várjuk!
 
Az MVH kommunikációjában rendszeres fordulat, hogy a bírósági döntések egyedi ügyekben születnek és azokból általános következtetést levonni nem lehet. Az újrapontozás ügyben ez a kommunikáció a jövőben már nem lesz alkalmazható, mert a Kúria ún. elvi határozatot hozott nyilvánosságra az újrapontozás ügyről. Az elvi határozatok a bírósági joggyakorlat egységesítésének eszközei, a bíróságok számára, a tartalmuk miatt kiemelt fontosságú ügyekben iránymutatásul szolgálnak.
A csatolmányban elérhető 25/2012. közigazgatási elvi határozat az újrapontozás üggyel kapcsolatosan egyértelműen rögzíti: “A Kúria – mint felülvizsgálati bíróság – osztotta a felperes azon álláspontját, hogy a jogbiztonság követelménye egy olyan garanciális követelmény, amely valóban csak kivételesen és akkor szorulhat háttérbe, ha igazolhatóan jogszabálysértő volt a meghozott határozat; jelen esetben azonban ez nem áll fenn.”
Forrás: http://www.lb.hu/hu/elvhat/252012-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat
 
A fentiekről az AGRYA tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékeseit. Megismételtük azon kérésünket, hogy minden az újrapontozás ügyben érintett fiatal gazda számára külön eljárás nélkül biztosítsák a 2010-ben megítélt támogatást.
 
Az ügy az MVH “állatorvosi lova”, benne van sűrítve azon jelenségek jelentős része, amelyek erősen aggályosak az MVH eljárásaiban. Emiatt az AGRYA megkereste az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnökét Font Sándort (Fidesz), Gőgös Zoltánt (MSZP), a Bizottság alelnökét, Szabó Rebekát (LMP) és Varga Gézát (Jobbik) a Bizottság tagjait. Kértük, hogy mint ellenőrzési jogosítványokkal rendelkező országgyűlési bizottság vizsgálják ki ezt az ügyet. Bízunk benne, hogy napirendre tűzik ezt az ügyet és ez is segítség lehet abban, hogy az MVH aggályos tevékenysége, gyakorlata átalakuljon.
 
Nemrégiben az MVH félrevezetőnek és egyoldalúnak minősítette az AGRYA kommunikációját. Érdeklődéssel várjuk, hogy a Kúria mikor kerül az AGRYA mellé a vádlottak padjára az MVH illetékeseinél. Sándor György humorista gondolatai illenek ide: Ha egy ember mondja, hogy szamár vagy, ne foglalkozz vele, ha többen mondják, gondolkozz el rajta, ha mindenki szamárnak nevez, akkor vegyél egy nyerget magadnak. Talán már elegen vagyunk ahhoz, hogy valaki vegyen egy nyerget magának.
 
Zárásként. Most már tudjuk, hogy a jogállamiság sírja Budapesten, a Soroksári úton van. A kérdés csak az, hogy hány gazdát, hány egzisztenciát temet maga alá és ezt meddig hagyják…
Kapcsolódó dokumentumok
 
mvh_uj_hatarozat
 
kuria_itelet_uj_eljaras
 
25_2012
 
bizottsag_font_ujrapontozas
 
bizottsag_szabo_ujrapontozas
 
bizottsag_varga_ujrapontozas
 
bizottsag_gogos_ujrapontozas
 
Forrás: agrya